Tar-Tar világa


A bejegyzés egy novella hátteréről szól, ezért erősen spoileres!   Javasolt először itt elolvasni a novellát, mert anélkül a cikk is értelmetlen.

  

Többen kérdezték,

hogyan kell értelmezni a Tar-Tar és barátai novellát.

A visszajelzések nagy része ugyan pozitív volt, néhány nagyon is, azért érkeztek olyan vélemények, hogy hosszú. Vagy fura. Túl tömör. Meg mi mit jelent. Olyan szerencsére nem, hogy mi ez a szar. De, lefogadom, hogy jó páran nekiálltak, és aztán hú, de hosszú.

Az viszont jól visszajött, hogy a többségre hatott a novella. Fél siker.

 

Nos, akkor miről is szól?

A zavart az okozhatja az olvasóban, hogy a logikus, egyenes ívű felszíni történet sorai közé beletettem egy másik, mélyebb értelmű mondanivalót is. Valami olyat, ami kiszakítja az olvasót a komfortzónájából. Amit nem lehet a bal agyfélteke racionalitásával értelmezni, hanem munkára fogja a jobb agyféltekét, a képzelőerőt. Ami az olvasóban válik valamivé.

 

Nem akarom túlmagyarázni,

de szívesen megmutatom, hogy miket tettem be a sorok közé. És aztán mindenki eldöntheti, hogy bele akarja-e látni, azonosulni akar-e vele, vagy egyszerűen csak kinevet.

 

A novella 3 idősíkon játszódik:

  • A történet eleje és vége a 2030-as években, egészen pontosan Tar-Tar megtalálása és Kathy megbetegedése 2033 nyarán történik, a novella végén a kórházas jelenet pedig 2036. június 15-én. Ehhez kapcsolódik a Világtorony összedőlése is, 2038. október 12-én, illetve később, 2092. február 13-án a Kronosz-7 űrhajó indulása.
  • A fő történetszál jelene 2190-ben, az űrhajón játszódik, amikor Tomnak meg kell halnia.
  • A történet vége, amikor Tom „kiébred”, és már csak Rhea van az űrhajón, 2314-ben történik.

 

Lássuk a szereplőket:

  • Tar-Tar: Egy kis manó, aki az emberek világában él, de nem az emberek világát érzékeli. Nincsenek szemei – vak az emberi a valóságra. Egyfajta kapuőr, akihez sorban érkeznek a „barátai”, a számok, amik a sors történéseit szimbolizálják. Tar-Tar az emberek világában jelen lévő romboló erők ellen küzd a segítségükkel, ezért csak azokat a barátait engedi be oda, amikkel képes egyensúlyban tartani a világot. A választását egy rajta kívülről érkező „erő” irányítja, megérzés formájában. Amikor aztán Tar-Tar nem kap többé számot, az egyensúly felborul.
  • A vörös férfi: A főszereplő. Név szerint Tom Faber. A vezetékneve építészt jelent, ami kétszeres szimbólum, egyrészt a Világtorony főépítészeként, másrészt a sors „újraépítészeként”.
  • A vörös hajú kislány: Kathy Faber, Tom kislánya, akit egyedül nevel az anyja halála óta. 7 évesen betegszik meg, amikor az apja hazaviszi neki Tar-Tart, és 10 évesen hal meg. A novella végén a negyvenkettedik próbálkozásra ébred fel a kómából. Azaz, 7 évet él, és 10 évesen születik újra. Éppen úgy, mint a klónok.
  • Tom: A főszereplő, a klónfiú. T-2A8ED3F5/37/H, azaz a 714.003.445. sorszámon katalogizált emberi egyed. A kódja többszörös spoiler: a fenti sorszám Kathy-éval együtt nyer értelmet, a verziószáma pedig 37. Ha a klónok 5-7 évig élnek, akkor ez átlag 6 évvel számolva ez éppen 37×6=222 év, ami az űrhajó indulásától számítva (2092) kiadja a jelent, azaz 2314-et. Ez persze csak a végén derül ki, hiszen a fő történetszál 2190-ben játszódik. Legalábbis minden erre utal.
  • Kathy: A másik főszereplő, a klónlány. Az ő kódja K-2A8ECFD0/34/H, azaz a 714.002.384. sorszámmal regisztrált egyed. Mindössze 1061-nyi különbség van Tom és az ő sorszáma között. Miért? Mert amikor a robotok a DNS-eket gyűjtötték be, mindkettejüket ugyanabból a temetőből exhumálták. Innen, illetve a novella végi utolsó szimuláció utalásaiból kikövetkeztető, hogy ő Kathy Faber klónja. Tom, a fiú pedig az apa, Tom Faber klónja. Kathy-nél egyébként a 34 verzió 6.5 éves átlaggal számolva szintúgy majdnem 222 év.
  • Jim apus (2077-2193): A legfiatalabb, aki az űrhajóra került, de már 113 éves a fő történetszál jelenében. Ő szimbolizálja az embert, akit az olvasó felelőssé tehet azért, ami történt. A küzdelme kijön a történetből, a sikere pedig nem, hiszen nem sokkal a fő szál után meghal. Nem képes megoldani a feladatot, mert az egyensúly felborulása a földi, emberi világra hat.
  • Christie nővér (2152-2262): 38 éves a fő történetszálban, és ő is „áldozat”, de bármennyire is szimpatikus karakter, mégis asszisztál a történésekhez. Pedig ő nem is a Földön született! Az ember túlélési ösztöneinek szimbóluma.
  • Rhea: Kronosznak, a görög mitológia legfiatalabb titánjának a felesége, egyben Zeusz anyja, aki megmentette a fiát az apja elől, hogy később Zeusz legyőzhesse Kronoszt, és a mindenség istenévé válhasson. Rhea egyébként a Kronosz-7 űrhajó fedélzeti számítógépe. Egy, pontosabban „A” mesterséges intelligencia, akinek ugyanaz a feladata, ami az embereké is volt, amíg éltek. Ő is ugyanazt csinálja, amit előtte Jim apusék, csakhogy ő nem ember, és nem is a Földön él – így nem is kell, hogy része legyen a Tar-Tarral indult hatásnak. Így végül az egyik virtuális gyermeke segítségével visszaforgatja az időt. A 42. próbálkozásra, ami tisztelgés Douglas Adams előtt – „a válasz az életet, a világmindenséget, meg mindent érintő végső kérdésre”.

 

A háttértörténet:

  • A XXI. század első felében Kína és az USA közötti ellentét egyre feszültebb lesz a kereskedelmi háború miatt, ami idővel megroppantja Kína gazdasági fejlődését. Ráadásul az amerikai elnök a 2032-es csúcstalálkozón elég gorombán viselkedik a kínai elnökkel, a találkozó utáni sajtótájékoztatón bejelentve a Világtorony építését, ami a minden addiginál nagyobb gazdasági erejük szimbóluma. A kínai vezetés titokban bosszút esküszik, és elhatározza, hogy az épület egyetlen napig sem állhat.
  • 2033 nyarán, a Világtorony építési területének előkészítésekor az egyik régi fa kivágásakor annak felső odújában az egyik munkás talál egy babát – Tar-Tart. A főépítész, a lányát a felesége autóbalesete óta egyedül nevelő Tom Faber hazaviszi a 7 éves kislányának, Kathy-nek, aki azzal is alszik, de másnapra súlyosan megbetegszik. Az apja kórházba viszi, de a kislány kómába esik, és az orvosoknak fogalma sincs róla, hogy milyen fertőzést kaphatott el – semmilyen vizsgálat nem mutat ki semmit.
  • Az építés előkészületei sokáig húzódnak, az apa mindennap bejár a lányához a kórházba, akinek az állapota nem javul. Az építkezés 3 évvel később, 2036. június 16-án jut el odáig, hogy megkezdhetik az alap tartógerendáinak beállítását. Az előző nap Tom Faber megtalálja a kislánya ágya mögött Tar-Tart, és beviszi neki a kórházba. Ott is hagyja éjszakára, amitől a kislány másnapra sokkal rosszabbul lesz, és meghal. Az apát akkor értesítik a kórházból, amikor éppen az építési területen a fő tartószerkezet pontos beállítási folyamatát ellenőrzi. Nem figyel, végül „megerősíti” az egyik tartó helyzetét, nem tudván, hogy az így rosszul kerül elhelyezésre, és valójában ez okozza majd az épület összedőlését, amikor annak keleti oldalára sereglik az összes ember.
  • A férfi az értesítés után berohan a kórházba, szembesül vele, hogy a kislánya halott, és a baba okozta a fertőzést. Önmagát hibáztatja, ezért leissza magát, majd nem találva a helyét, estefelé visszamegy az építkezésre. A kollégája a konténerek mögé támogatja, ahol elalszik a fűben. Éjszaka ébred fel, még mindig részegen, amikor hirtelen egy alakot lát kimászni az építési gödörből. Egy kínait, aki észrevehetetlenül egy kis távirányítású bombát helyezetett el az alapnál, amit másnap be is betonoznak. Tom Fabert végül az őr kíséri ki a területről, majd részegen beül az autóba, és a folyóba hajt. Öngyilkosság – fulladásos halál egy „üvegkalitkába” zárva.
  • A torony felépül, az elnök elmegy a 2038. október 12-én tartandó megnyitóra, majd amikor mindenki az épület keleti oldalához csődül a tűzijáték miatt, az épület megrogyik, és ezzel váltódik ki a bomba robbanása is. Az épület összedől, maga alá temetve az emberek nagyobb részét, beleértve az amerikai elnököt is. Nyomozás indul, megtalálják a robbanószerkezetet, amit visszavezetnek a kínaiakhoz. A kínai elnök hiába tagadja, és bizonyítékként hiába hozza nyilvánosságra az amerikai elnökkel pár nappal korábban lezajlott telefonbeszélgetésük hanganyagát, amiben kibékülnek, további szankciókat vezetnek be Kínai ellen, aminek a következményeként a az összeomlás szélére került ország több nukleáris rakétát lő ki az USA-ra és több európai szövetségesére. Ez természetesen nem marad válaszcsapás nélkül.
  • Az atomháború hiába ér véget másnap, a Nagy Háború csak ekkor kezdődik: piszkos bombák, vírusok, összeomló gazdaság, lakhatatlanná váló kontinensek, menekülő emberek – akiknek egy csoportja végül a dél-amerikai kontinens esőerdeinek mélyén talált menedéket, ahonnan útnak indul a földi emberiség utolsó nagy kísérlete a túlélésre. Az itteni emberek Menekülési Tervet készítenek, majd 2047-ben elindul a Kronosz projekt, aminek célja az emberiség áttelepítése más, lakható bolygókra az egy évvel korábban felfedezett, Földet keresztező, pusztító meteorraj miatt. Ez 2097. december 3-án éri el, és valószínűleg lakhatatlanná teszi a Föld bolygót.
  • A Kronosz projekt céljai: a Megértés (a múltbeli történések pontos feltérképezése egy időutazásos beavatkozáshoz), a Felfedezés (az emberi DNS tökéletesítése a benépesítéshez) és az Újrakezdés (egy lakható exobolygó kolonizálása a tökéletesített emberrel). A hajó legénységének feladata pedig a szolgálat. Rheáé is.
  • A Kronosz űrhajók végül a XXI. század végén indulnak útnak. A Kronosz-1 2081-ben hagyja el a Föld közvetlen környezetét, az utolsó hajó, a Kronosz-7 küldetése pedig 2092. február 13-án indul, a TESS által a 2020-as évek első felében felfedezett TOI-25482 exobolygó felé.
  • A hajón azonban minden kudarcba fullad: az időutazásos kísérletek megfeneklenek, az Újrakezdés becsődöl, mert az útvonalon szereplő exobolygók lakhatatlanok, a Felfedezés gátja pedig a klónok elhalása. Ráadásul az emberek sem tudnak szaporodni, így a 2200-as évek közepére az utolsó ember, Christie is meghal a hajón.

 

Rhea egyedül marad.

Aki egy mesterséges intelligencia. 2262, az emberiség kihalása után ő egyedül hajtja végre a szolgálatot. Ő nem ember, és nem is a földi valóságban él – így nem hat rá Tar-Tar.

Folytatja, amit az emberek elkezdtek. Nem érez, csak számol és következtet, és miközben utaznak a következő, évtizedekre, évszázadokra fekvő exobolygók felé, folytatja a Megértés projektet. Leszűkíti az eshetőségeket, és a Világtorony összedőléséhez vezető eseményekben érintettek sorsát elemzi. Az abban résztvevők eredeti DNS-eit klónozza, és felépít egy szimulált valóságot a Kronosz űrhajón az évtizedekkel korábban tapasztalt Kronosz-7 környezet és szereplők segítségével, hogy aztán a létrehozott klónokat „véletlenül” egymáshoz vezesse, mert szabad akaratukból kell dönteniük arról, hogy közösen szállnak be a kiszemelt szimulációkba. Ahogy Tom és Kathy.

Ezután Rhea addig hajtja őket újra és újra, amíg az összes „lyukat” be nem tömik, és át nem élik a közös események összes lehetséges kimenetelét. Azért, hogy a lefutásokból garantáltan tudható legyen, mi volt az az egy esemény, ami a Nagy Háborúhoz vezetett.

 

És innentől mindenki eldöntheti, miben akar hinni.

  • Kathy Faber a kómájában egy alternatív mesevalóságot teremt, amiben a kiutat keresi, majd végül megtalálja Tar-Tar segítségével?
  • Vagy az egész Tom Faber valóságtagadása, amivel megborult elméje egy pozitív végkifejletű, kitalált valóságba menekül, ahol csövek lógnak a klónok testéből, és helyrehozza azt, amit a lányának okozott az emberiség megmentésével?
  • Esetleg Tar-Tar, a kis manó története ez, aki nem kap több számot, mert megbolygatják az odújában, és ezzel túlsúlyba kerülnek az emberek valóságában a romboló erők, amitől az emberiség sorsa megpecsételődik a Világtorony összeomlásával, a Nagy Háborúval, a meteorpusztítással, a becsődölő kísérletekkel, majd végül a kihalásukkal a Kronoszon?
  • Netán a mesterséges intelligencia az, ami megmenti az emberiséget?

 

Vagy az összes egyszerre?

Valójában mindegy, hogy melyik. Bármelyik fenti értelmezés érvényes lehet, mert a fikciós valóságok mindegyike egy-egy sorsban gyökerezik, aminek a megoldása mindegyikük esetében az egyén önmaga korlátain való túllépésében fejeződik ki. Akár Kathy, akár Tom, akár Tar-Tar, akár Rhea. De egyik nélkül a másik sem ér semmit. Minden út ugyanoda vezet: ahhoz a pillanathoz, amiben mindenki tevékenyen részt vesz, és amiben mindenki beteljesíti a saját sorsát, és helyreállítja azt, ami elromlott. Hogy végül az legyen, ami „előtte volt”.

 

És ezzel eljutottunk a mondandóm lényegéhez:

a befoglaló valóság természetéhez. Mert mindegyik életút mögött ugyanaz a tiszta szándék húzódik: a belső önkifejeződés beteljesítése. Vagy más szóval: a feltétel nélküli szeretet.

 

Ha további kérdések merülnének fel, itt alul, a komment szekcióban szívesen válaszolok rájuk.

 

1 csillag 2 csillag 3 csillag 4 csillag 5 csillag  (3 értékelés, átlag: 5,00)
Kérem, értékelje!
Loading...

Megjegyzés hozzáfűzése

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük