Elhajló napsugár


Sosem gondoltuk volna, hogy ennyire nehéz lesz.

De már vége. És még el sem kezdődött. Már a folyamatban vagy, de elfogyott az erőd. Most kezdted, telve energiával. Majdnem a cél előtt állsz, üresen, és legszívesebben félrelöknél mindent.

 

Melyiket választod?

Mind igaz, egyszerre. Ahol nincs idő, ott mindegyik megtörténik, de ahol van, ott mindet végig kell járni. Megélni. Az utat járva, minden egyes lépést megtapasztalva. Mindegyiket a jelenben. Akkor talán, de akkor is hosszú lesz.

 

Nincs bevált recept.

Ami az egyiknél működik, a másiknak fájdalmas, és hiába akarnál sietni vagy lassítani, az út visz téged, nem te az utat. A kanyar akkor jön el, ha az út elér odáig, te csak azt döntheted el, hogy balra vagy jobbra mész. Persze mindkét irányt bejárod egyszerre, de csak külön tapasztalhatod meg őket. Egyiket a másik után. Ilyen illuzórikus a valóság.

 

De van egy másik perspektíva is.

Az útvesztő fentről ugyanis világos, csak a falai között vergődve tűnik reménytelennek. Fentről minden elágazás egyértelmű, és minden bejárható út kézenfekvő. Ahogy az útvesztő fogalma és célja is. Annak játékossága, és a világ értelmetlen értelme. Az elhajló fény, ami elvakít, de csak azért, hogy észrevedd: már eleve vak voltál. A megoldás, amit keresel, éppen a fény maga, és a vakság felismerése. Az értelem értelmetlenségének tudása lendít túl a választás nehézségein.

 

Mert minden választás ugyanaz: döntés.

Csak döntés, semmi más. Minden út ugyanoda vezet, és ugyanonnan indul: a semmiből. A minden csak egy köztes illúziója a semminek – semmi több. Egy „véletlen” kifejeződése az univerzális energiának, amit érzésként szeretetnek hiszünk, gondolatként Istennek érzünk, hangként a szférák zenéjének látunk, vagy fényként a mindent átható fehérségnek hallunk. Az üresség táptalajából megszületett idea, ami végigszáguld a szíveken, világokon, álmokon és gondolatokon, hogy úgy fejeződjön ki, ahogy csak akar. Vagy tud. És megtörténik.

Nincs ennél világosabb útmutatás. A döntés maga a játék öröme, és ennek felismerése az elfogadás boldogsága.

 

Örülnék a véleményednek! Kommentelés itt: Facebook-bejegyzés (feliratkozás szintén)