Amikor ez a valóságsík kialakult, minden beültetett lélek azt a feladatot kapta, hogy szembesüljön önmagával, de egy olyan színes-szagos világon keresztül, amiben minden tőle függetlennek tűnik, miközben valójában belőle fakad, […]
Nem azért vagyok itt. Biztosan könnyebb lenne az út mindenkinek, ha egyfolytában megmentenék, de jobb lenne, ha mindenki megelégedne a védőangyalaival, és inkább felismerné a tükröt maga körül. Ez a […]
Nincsenek trükkök. Minden világos és tiszta – megkerülhetetlenül és kérdés nélkül. Szembenézek a fénnyel, és hajlandó vagyok beleégni. Halkan suhannak el mellettem a gondolatok, de én megerősítem a szívem, és […]
Kaptam egy szép nagy pofont. Vagyis nem én, hanem a büszkeségem. Vigyorogva gondolok bele, miként reagáltam volna erre egy évtizeddel korábban, és hogy most hogyan reagálok. Bár akkoriban és most […]
Fura hangokat hallok. Nem is hangok, inkább érzések. Gondolatszerűek. De rólam beszél mindegyik. „Odanézz, ott vagy!” – mondja, én pedig odakapom a fejem, és akkor szembesülök magammal. Pont előttem áll, […]
Teljes szívvel akarni. Teljes elmével elhinni. Teljes lényemmel elengedni. Aztán felismerni a tükörben. Ez a teremtés lényege. Átverni önmagam. A saját hátam mögé osonni, aztán megijeszteni önmagamat. Éppen azt, […]
Lassan, de biztosan felbomlok. Hülyeség, tudom, de elfáradtam a küzdelemben. Összeestem, és sok dolog kiviláglott előttem. De hiába tudom az utat, a kockázatait, és hiába vágok bele újabb és újabb […]
Miért, vagy miért ne? Nem igazán érdekel. Túl sokat foglalkozom másokkal, és emiatt önmagammal is. Túlságosan sokáig számított, hogy mit gondolnak rólam. Túl régóta akarok „jobb” lenni, miközben csak másoknak […]
Eljöttem hozzátok, mert döntöttem. Nehéz azonosulnom ezzel az anyagi világgal, de hülyeséget akkor sem akarok beszélni. Nem azért vagyok itt, hogy kövessetek, hanem csak azért, mert hívtatok. Szükségetek van a […]
Tévedtem. Sokáig azt hittem, hogy a tudás az üdvözülés igazi útja, de miután megírtam A tükörbe néző valóság című könyvem, rá kellett jönnöm, hogy kizárólag tudással nem lehet megcsinálni. Huszonévnyi […]
Abból a messzeségből már felesleges visszatekinteni. Minden ajtó nyitva, az utolsót kivéve, és a többségét már nem is lehet visszazárni. Mosolygó gondolatok bukkannak fel a semmiből, örömöt és bánatot hozva, […]
Pattanásig feszült figyelem kíséri a tettet, túlerőltetett akarat próbálja kőbe vésni az igazságot. Izzadt erővel tovatűnő pillanatok, az elme végletekig fokozott hite az eredményben. Küzdelem és fájdalom, akarás és szűnni […]
Mindenki beszél, de senki sem hallgat. Én hallgatnék, de kire? Túl sokan vannak. Túl nagy a zaj. Mi okoz örömet? Kinek, és miért? Miért vagyunk itt? Mit kellene tennem? […]
Halkan és csendesen végigsimítom a lelkem, és megkérdezem tőle: ez most már elég? Elmosolyodik, és a fodrozódásával azt üzeni: sosem elég. Van, amikor valóban nem, de ezt nem ő dönti […]
Az ember szereti különlegesnek hinni magát. Én is. És nem csak magát, de az életét is, a körülményeit, és minden mást. Kell ez az érzés ahhoz, hogy túléljünk, mert enélkül, […]
Hát igen, ez egy jó kérdés. Nehéz. Méghozzá elég nehéz. De szerencsére – így vagy úgy – mindenképpen végigmegyünk rajta. Csak ugye éppen az a nem mindegy, hogyan. A […]