Fokozzuk: a sivatagban. A tűző napon, távol mindentől, egyedül. Cserepes, összeragadt ajkakkal, esélyét sem látva a megmenekülésnek. Csakis meggyőződésből. Vagy meginnád? Az utolsó kortyokat a hűsítő nedűből, ami újabb […]
Csodálatos gondolataim vannak, és lehet is tőlem tanulni. Csak ugye kérdés, hogy ki érti egyáltalán azt, amiről beszélek. Megszoktam már, hogy korlátozott visszajelzést kapok, és nyilván a mindent megmagyarázó stílusom […]
Miért éppen most? Vajon a történelem során létezett egyáltalán olyan időszak, amikor az erre nyitottak nem gondolták azt, hogy éppen az ő idejükben jön el a Messiás, semmisül meg az […]
A ciklikus valóság mélypontjából nehéz kijönni. Egy valódi, mindent alapjaiban megrengető esemény szükséges hozzá. Egy ébresztő. A mélypont a „kincs” meglelésének igazi helye, de ott annyira sötétben tapogatózik az ember, […]
Az elmúlt hetekben megkerestek páran, hogy miért nem írok. Azt válaszoltam nekik, hogy kicsit elment tőle a kedvem, és amúgy is sok a munkám. Napi 12 órányi figyelem-koncentráció mellett valóban […]
Mondta a róka. Ha ezzel kezdem, valahogy lesz egy alaphangja az egésznek. Még keresed az értelmet, vagy már elfogadod az élet értelmetlenségét? Végre aludtam egy fél órát, és jól esett. […]
Nem azért vagyok itt. Biztosan könnyebb lenne az út mindenkinek, ha egyfolytában megmentenék, de jobb lenne, ha mindenki megelégedne a védőangyalaival, és inkább felismerné a tükröt maga körül. Ez a […]
Nincsenek trükkök. Minden világos és tiszta – megkerülhetetlenül és kérdés nélkül. Szembenézek a fénnyel, és hajlandó vagyok beleégni. Halkan suhannak el mellettem a gondolatok, de én megerősítem a szívem, és […]
Kaptam egy szép nagy pofont. Vagyis nem én, hanem a büszkeségem. Vigyorogva gondolok bele, miként reagáltam volna erre egy évtizeddel korábban, és hogy most hogyan reagálok. Bár akkoriban és most […]
Fura hangokat hallok. Nem is hangok, inkább érzések. Gondolatszerűek. De rólam beszél mindegyik. „Odanézz, ott vagy!” – mondja, én pedig odakapom a fejem, és akkor szembesülök magammal. Pont előttem áll, […]
Teljes szívvel akarni. Teljes elmével elhinni. Teljes lényemmel elengedni. Aztán felismerni a tükörben. Ez a teremtés lényege. Átverni önmagam. A saját hátam mögé osonni, aztán megijeszteni önmagamat. Éppen azt, […]
Lassan, de biztosan felbomlok. Hülyeség, tudom, de elfáradtam a küzdelemben. Összeestem, és sok dolog kiviláglott előttem. De hiába tudom az utat, a kockázatait, és hiába vágok bele újabb és újabb […]
Amilyen mélyre csak tudsz. A felszín nagyon zajos. Szinte ordít. Bukj le a víz alá, de még ekkor is hallod. Tompábban, de a zaj még mindig jelen van. Ha még […]
Visszafelé utaznék az időben? Még jó, és mai fejjel rendet raknék az akkori életemben. Elmennék életem olyan állomásaihoz, ahol „rossz” döntéseket hoztam, és kijavítanám őket. Ott és akkor a másik […]
Esetleg mégsem? Lehet, hogy eljön az idő, amikor a mostani, vihar előtti zavart is visszasírjuk majd, de az is lehet, hogy az az idő fog eljönni, amikor az egész mostani […]
Miért, vagy miért ne? Nem igazán érdekel. Túl sokat foglalkozom másokkal, és emiatt önmagammal is. Túlságosan sokáig számított, hogy mit gondolnak rólam. Túl régóta akarok „jobb” lenni, miközben csak másoknak […]
Hétfő után kedd, vasárnap után hétfő. Ezek a legnehezebb váltások. Az elsőnél erőt veszel magadon, hogy csináld, a másodiknál pedig beletörődsz a sorsodba. Kedd után a szerda, aztán a csütörtök, […]
Tegnap este erősen fellelkesített egy felismerés, ami tökéletesen jól bemutatja, hogy milyen vakok vagyunk önmagunkra. Hogy mennyire apróságokon múlik az életünk alakulása, és hogy mennyire jól elrejtjük magunk elől a […]
Nem értitek a zaj lényegét: minden zaj. Annyira nem tulajdonítotok jelentőséget neki megszokásotokban, hogy észre sem veszitek, ahogy felfal benneteket. Zaj a gondolat, zaj az érzés, és zaj bármi, ami […]
A zaj lényege, hogy a zajban tartson. A társadalom összes rád erőltetett cseszegetése arról szól, hogy benne tartson ebben a burokban, hogy megegye a figyelmed, és lefáradj annyira, hogy még […]